GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

amit a jelentkezők feltettek felénk
You are here:

Lehet-e, hogy jelentkezésemet ma beadom, mint grafikus, de végül az üzleti tervet rendezvényszervezésre készítem?

Igen, bátorítjuk is a jelentkezőket, hogy a tevékenységeket teljes körűen gondolják át és ha az azzal kapcsolatos engedélykötelezettségnek, végzettségi, képzettségi előírásoknak megfelelnek, aszerint rögzítsenek tevékenységi köröket az üzleti tervükben.

Lehetek-e nappali tagozatos hallgató a pályázat megnyerése után?

A projekt 12 hónapos időszaka alatt és az 1 éves fenntartási időszak alatt nem, azt követően igen.

Átvehetek-e működő céget?

Nem, kizárólag új vállalkozás indítására irányul a támogatási lehetőség, és a vállalkozásindítási költségek finanszírozására van lehetősg, uniós társfinanszírozással.

Más ütemezésű vagy más helyszínű képzési csoportba szeretnék csatlakozni, mik a lehetőségeim?

A jelenlegi képzési csoportok, az eddig beérkezett képzési igények összesítése alapján kerültek kialakításra.

A képzési csoportokra való igényeket folyamatosan követik, és vizsgálják a képzőintézmények. Ennek megfelelően érdemes folyamatosan a honlapot frissíteni, mert folyamatosan kerülhetnek fel újabb képzési csoportok.

Mit tegyek, ha a jelenleg meghirdetett képzések közül egyik sem felel meg?

Javasoljuk, hogy jelentkezzen be a felületre, majd lépjen az „Induló Csoportba csatlakozás” fülre. Az itt meghirdetett képzési csoport alatt lépjen a „Később induló csoportba tudok csatlakozni” opcióra. Amennyiben speciális igénye van, akkor az egyéni megjegyzés rovatban tüntesse fel. A végén a „konkrét csoport megjelölés – csatlakozás” opcióra klikkelve tudja beküldeni a korábban rögzített információkat.

Mennyit hiányozhatok a képzésről?

A képzésekről a képzési órák 10%-át lehet hiányozni, ami a 90 órás képzés esetében 9 órát.

Azért fontos a részvétel, mert az üzleti tervet, ami a képzés zárásának feltétele, azt a képzés során folyamatában készítik el a résztvevők.

Lehet-e felmentésem a képzés alól?

Nincs felmentésre lehetőség. A programba vonás alkalmával mindenkinek vállalnia kellett a képzésen való részvételt, ami elengedhetetlen feltétele a későbbiekben igényelhető támogatás megszerzésének.

Útiköltségtérítéssel kapcsolatos igényemet hol tudom jelezni?

Javasoljuk, hogy jelentkezzen be a felületre, lépjen az „Induló Csoportba csatlakozás” fülre, kattintson az Önnek megfelelő képzésre, majd lépjen a csatlakozom gombra. Ezt követően az adott képzésen belül, a dokumentumok csatolása alatt található egy útiköltségtérítéssel kapcsolatos szekció, melyben jelezheti ezzel kapcsolatos igényét. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, az alábbi kontakttal szükséges felvennie a kapcsolatot, ő tud részletesebb tájékoztatást nyújtani:

Ügyintéző neve: Horváth Anita

Telefonszáma: 06-70-340-1990

Nem tudtam csatolni a bizonyítványaimat, mi a teendő?

A bizonyítványokról készített másolatokat a képzés első napjára is magával hozhatja, amit a helyszínen dolgozó kollégák majd eljuttatnak a képzőintézményekhez.

Mikorra kell odaérnem a képzés helyszínére?

Az első alkalommal a képzés kezdete előtt 30 perccel szükséges a képzés helyszínre odaérni.
Intenzív csoport esetében ez 8:30-at jelent.

Mik a képzési helyszínek?

A képzési helyszínek a www.vallalkoznierdemes.hu oldalon bejelentkezve láthatóak, az „Induló Csoportba csatlakozás” fülre kattintva, lefelé görgetve mind a nyolc képzési program helyszíne elérhető.

A jelenlegi képzések címei:

  • 7634 Pécs, Bázis út 10. – Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Baranya Megyei Kirendeltsége
  • 7400 Kaposvár, Cukorgyár köz 8. – Vállalkozók Háza
  • 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 1. – Pécsi Tudományegyetem Szekszárdi telephelye, Új szárny

A helyszínek úgy lettek kiválasztva, hogy akadálymentesek és tömegközlekedéssel jól megközelíthetők legyenek.

Menet közben lehet-e képzési csoportot váltani?

Erre sajnos nincs lehetőség, azt a képzést kell végigjárni, melyre a résztvevő a honlapon jelentkezett. Az intenzív képzési forma a jelenleg legrövidebb időn belül lebonyolítható képzési lehetőség.

8 órás KATA melletti foglalkoztatási jogviszony lehetséges – e – munkaszerződés, megbízási szerződés ? Főállás mellett végezhető vállalkozási tevékenység, illetve erre a vállalkozói tevékenységre választható-e KATA adózási forma?

Válasz :

A program második komponensének keretéből igényelhető 4 573 800 FT összegű támogatási összeg a 8 órás napi munkaviszonyhoz tartozó, az Üzleti terv pénzforgalmi tervébe havonta betervezendő 272 250 Ft bérköltség alapján épül fel a forrásoldalon és a később benyújtható támogatási kérelemben.

A napi nyolc órás munkaviszonytól alacsonyabb volumenben történő munkaviszony esetén arányosan tervezhető a bérköltség és arányosan kevesebb támogatási összeg igényelhető.

Részletes tájékoztató a KATA adózás szabályairól az alábbiakban érhető el:

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kata/Tajekoztato_a_kisadoz20181227.html?query=kata

 

Igen, lehetséges, más munkáltatónál munkaszerződést, megbízási szerződést kötni az alábbi feltételekkel.

  1. évi CXLVII. törvény 2. §. 8.a) főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani

b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,

h)a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

i)a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. éves életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;

 

A fenti jogszabályi feltételek bármelyikének teljesülése azt jelenti, hogy az egyén nem minősül főállású, azaz 8 órás KATA vállalkozónak.

 

Amennyiben azonban valaki főállású KATA vállalkozóként tevékenykedik, nem dolgozhat emellett más munkáltatónál napi 8 órás munkaviszonyban.

 

Ezzel párhuzamosan amennyiben valaki főállásban munkaviszonyban dolgozik egy munkáltatónál, végezhet vállalkozói tevékenységet akár KATA adózási formában is, azonban ez esetben a vállalkozói tevékenysége nem lehet teljes munkaidős, azaz 8 órás.

8 órás KATA melletti nappali tagozatos felsőfokú hallgatói jogviszony lehetséges-e?

Nappali tagozatos felsőfokú hallgatói jogviszony mellett végezhető-e főállású vállalkozási tevékenység, illetve erre a vállalkozói tevékenységre választható-e KATA adózási forma:

Válasz:

Nem végezhető, az alábbi adóhatósági tájékoztatóra figyelemmel.

Részletes tájékoztató a KATA adózás szabályairól az alábbiakban érhető el:

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kata/Tajekoztato_a_foallas20181207.html?query=fels%C5%91oktat%C3%A1s

KATA melletti GYES, GYED jár-e? GYES és GYED mellett végezhető-e vállalkozási tevékenység, illetve hogyan érvényesülnek a KATA szabályai?

Válasz:

A Pályázati feltételek teljesülése mellett végezhető vállalkozási tevékenység azzal, hogy a GYES, GYED ideje alatt a tételes adót a kisadózónak nem kell megfizetnie.

Részletes tájékoztató a KATA adózás szabályairól az alábbiakban érhető el:

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kata/Tajekoztato_a_kisadoz20181227.html?query=kata

„A pályázati anyagomban található vállalkozási tevékenység elsődlegesen nyílászáró forgalmazás és a hozzá tartozó árnyékolástechnika gyártásáról szólt, időközben ha módosítani szeretném a tevékenységet, mégpedig Horvátországi kempingben lakókocsi (használt) bérbeadásra, szezonálisan is belefér a vállalkozni érdemes pályázatban”

Válasz:

A projekt megvalósítási helye Magyarországon található település lehet.

GINOP- 5.1.10- 18 Pályázati felhívás 3.4.1.1  fejezete szerint:

  1. bc) Nem támogatható az a projekt, amelynek keretében a támogatást igénylő a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét bérbeadási célra kívánja felhasználni.

Kiadott üzleti terv sablon, Felhívás: Felhívás szerint: A vállalkozásnak vállalnia kell, hogy a GINOP-5.1.9-17 konstrukcióban jóváhagyott üzleti tervét valósítja meg a támogatás keretében, illetve, hogy a vállalkozás TEÁOR szerinti, illetve egyéni vállalkozók esetében az ÖVTJ szerinti tevékenysége pontosan megegyezik az üzleti tervben meghatározott tevékenységgel, azaz új TEÁOR/ÖVTJ szám nem vehető fel és a támogatási időszakon belül nem módosítható. Az üzleti tervben: A fő tevékenységen túl miért van 4 további tevékenységre korlátozva a felvehető tevékenységek száma? Pl. építőipari vállalkozás esetében sokkal több tevékenység releváns. Különösen figyelembe véve a Fenti előírást a Felhívásból. A felhívásban szereplőkitétel hátrányosan korlátozza a vállalkozót a vállalkozói szabadság gyakorlásában, mert eszerint a megvalósítási és fenntartási időszak 12+12 hónapjában nem tud előre nem látható, kedvező piaci lehetőségre reagálni a vállalkozás újabb tevékenység felvételével. Pl. kávézót akar létesíteni egy faluban, de kiderül 2020 tavaszán, hogy először a történelem folyamán lesz a faluban falunap, ahol kitelepülhet. Ezt a tevékenységet csak másik ÖVTJ/TEÁOR tevékenységgel végezheti, amit előre nem tervezett a támogatási kérelem benyújtásakor. Ezzel maga a vállalkozás lényege veszik el a létrehozandó vállalkozásból, hiszen a vállalkozás szabadsága alkotmányos jog. Kérjük a Felhívást módosítani szíveskedjenek olyan módon, hogy a projekt megvalósítása során új tevékenységet is felvehessen a vállalkozó.

A támogatási időszak alatt csak a vállalkozás TEÁOR/ÖVTJ szerint főtevékenysége nem változtatható, más – a főtevékenységhez kapcsolódó – tevékenységeket a vállalkozás menet közben is felvehet. (A Felhívás is ezek szerint módosul.)

A főtevékenység mellett több tevékenységet is felvehet a vállalkozás, mely az Üzleti Terv sablon vonatkozó részének módosításával (a felvehető tevékenységek listájának bővítésével) egyértelművé vált.

"Felhívás: A Felhívás többször egzakt fogalomként hivatkozik az önfoglalkoztatás-ra, mintha egy foglalkoztatási forma lenne. Azonban ennek meghatározására sem törvényi hivatkozást nem alkalmaz a Felhívás, sem nem ad definitív meghatározást. A felhívásban egyedül az 1.1. pont foglalkozik a kérdéssel az alábbiak szerint: Ma Magyarországon a legfontosabb nettó munkahelyteremtők a mikro- és kisvállalkozások, melyek közel 60%-a egyszemélyes vállalkozás, azaz önfoglalkoztató személyekből áll. Figyelembe véve, hogy az elszámolhatóság szabályainál többször hivatkozza a Felhívás az önfoglalkoztatást, mint az elszámolhatóság feltételeinek egyik meghatározója (kezdete, zárása, stb.), szükséges, hogy az önfoglalkoztatás fogalma egyértelműen meg legyen határozva. Tekintve, hogy a 36 órás munkaviszony mellett indított vállalkozás (ahol pl. csak a havi 25 000 Ft-os KATA megfizetése kötelező) is egyszemélyes vállalkozás, véleményem szerint egy ilyen vállalkozás is kimeríti a önfoglalkoztatás Felhívás szellemében adódó fogalmát. A Felhívás elvárja, hogy a vállalkozási tevékenység során személyes közreműködés valósuljon meg a vállalkozó által. Nem főállású egyéni vállalkozó esetében is megvalósul a személyes közreműködés. Kérem, hogy szíveskedjenek megerősíteni, hogy önfoglalkoztatásnak (és személyes közreműködéssel megvalósuló vállalkozásnak) minősül egy olyan vállalkozás is, amit a vállalkozó 36 órát elérő fő munkaviszony mellett vezet, illetve szíveskedjenek egzakt definícióval kiegészíteni a felhívást. Önfoglalkoztatás kérdésköre: a www.vallalkoznierdemes.hu oldal GYIK-jában az alábbi olvasható a tárgybeli konstrukcióban elindítani kívánt vállalkozásban a vállalkozó által betöltött jogviszonyra vonatkozóan: Ezzel szembena palyazat.gov.hu -n elérhető jelenleg hatályos Felhívásban a továbbadott támogatás felhasználására vonatkozóan a Felhívás teljes terjedelme során egyáltalán nem említi a ""főállású vállalkozó"" meghatározást, valamint az elszámolható költségek mértékének feltételeként sem szab meg ""munkaidőt"", egyszerűen számfejtett bérköltséget (és járulékait), illetve KATA vállalkozó esetében elszámolhatónak elismert származtatott vállalkozói jövedelmet határoz meg. A Felhívás ""önfoglalkoztatás""-ról beszél, ami más fogalom, mint a ""főállású egyéni vállalkozó"" A Felhívás alapján nem elvárás, hogy az egyéni vállalkozó főállási egyéni vállalkozói jogviszonyt hozzon létre és tartson fenn a támogatott (és a fenntartási) időszak alatt, elegendő, ha a személyes közreműködés igazolt. Személyes közreműködést ez egyéni vállalkozó vállalkozási forma önmagában garantálja, függetlenül attól, hogy az főállású vállalkozói jogviszonyban működik-e. Ezzel szemben a www.vallalkoznierdemes.hu oldalon szigorúbb feltételekről értekezik az oldal szerkesztője. Kérjük szíveskedjenek egyértelmű állásfoglalást adni a fenti kérdésben. . Ha esetleg nem működik a vállalkozás rentábilisan és munkát vállalna a résztvevő, akkor automatikusan mellékállású lenne a vállalkozásában, legyen az KATA, SZJA, vagy TAO tv. szerint működő vállalkozás, társadalombiztosítási szempontból nincs különbség. Van olyan jellegű tevékenység, amit vállalkozóként is csak úgy lehet elvégezni, hogy magát a magánszemélyt az adott céghez munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatással fel kell venni, hogy utána számlázhasson is (építőipar-műszaki vezető stb.). Gyermekvállalással összefüggésben az ellátás kérdése szintén befolyásolja. Fontos, hogy bár nagy valószínűséggel KATA alanyú egyéni vállalkozók alapítanak vállalkozást, más adózási forma alatt működő vállalkozások esetén a kérdés még inkább fontos! Ha a Kft-be tulajdonos-ügyvezető-tevékenykedő szerez máshol biztosítottságú jogviszonyt (Tbj. tv.) akkor a személyes közreműködése törvényileg nem vész el, csupán saját döntése szerint fog jövedelmet kivenni a vállalkozásából. A példákat lehetne még sorolni, tehát ennek pontosításával nem az a cél, hogy „kiskapu” legyen a résztvevőknek, hogyan fizessenek kevesebbet, hanem az élet számos esetb"

A felhívás keretében kizárólag teljes munkaidős önfoglalkoztatásra van lehetőség, mely automatikusan kizárja más, teljes munkaidőben végzett munkatevékenység párhuzamos folytatását. A pályázóknak KATA-s vállalkozók esetén főállású kisadózónak kell lenniük.

Önfoglalkoztatás alatt a felhívás értelmében azt a vállalkozói tevékenységet értjük, amikor a vállalkozó önmaga működteti vállalkozását vagy abban személyesen közreműködik, vállalkozói kivét, személyes közreműködési díj vagy egyéb anyagi juttatás formájában önmaga számára jövedelmet különít el.

Továbbra is fenntartjuk továbbá korábbi állásfoglalásunkat a kisadózó vállalkozók főállás melletti kereső tevékenységével kapcsolatban, mely szerint kereső tevékenységet a 2012. évi évi CXLVII. törvény 2. §. 8.a) pontja szerint lehet végezni.

Felhívás: A fenntartási kötelezettség kapcsán az alábbiakat írja a Felhívás: „A 12 hónapos, foglalkoztatásra irányuló támogatási időszak után további 12 hónapig fenntartja vállalkozását, egyéni vállalkozás esetében azt nem is szünetelteti.” Ebből nem következik, hogy a fenntartási időszak alatt ki van zárva 3. személynél létesített, 36 órát elérő vagy meghaladó munkaviszony létesítése mellett fenntartott vállalkozás (és így pl.: csökkentett összegű KATA megfizetésére kötelezett csak a vállalkozó ezen időszakban, SZJA tv.szerint, TAO tv.szerint adózó pedig a tényleges kivétje után adózik). Felhívás 3.4.1.1. A) c) pontjában: KATÁ-s adózó saját jogviszonyára vonatkozóan csak a kapcsolódó, a személyes közreműködésért kifizetett jövedelem számolható el, amelynek összege havonta legfeljebb 272 250 Ft lehet. ugyanezen pontban későbbi bekezdés KATA adózó esetén az a jövedelem számolható el, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (3) bekezdése alapján a bevételből származtatható. A törvény alapján pedig a bevétel 60% minősül jövedelemnek. Nem ÁFA-körös KATÁ-s egyéni vállalkozás esetében nincs jogszabályi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a KATÁ-s egyéni vállalkozónak elkülönített vállalkozói számlát kelljen létrehoznia, így elképzelhető olyan eset, ahol a KATÁ-s egyéni vállalkozó bevételei (ami a NAV és jelen Felhívás értelmében támogatás terhére elszámolható vállalkozói jövedelem származtatására szolgáló alapot képezik) a saját lakossági folyószámlájára érkeznek, ahonnan a magán jellegű költéseit közvetlenül finanszírozza. Ebben az esetben nem történik meg a jövedelem átutalása egy másik magánszámlára, illetve nem életszerű, hogy az (elismert) vállalkozói jövedelem (részben vagy egészben) készpénzfelvétel formájában realizálódjon. A NAV is származtatja a jövedelmet, nem vizsgálja, hogy annak kifizetési megtörtént-e. Alanyi áfa mentes KATA-s egyéni vállalkozó esetében ez nem is értelmezhető a fent említett okoknál fogva. A Felhívás szövegezése alapján azonban: A támogatási időszak alatt minimum a támogatott vállalkozások 10%-át helyszínen is ellenőrizni szükséges, az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a megvalósítás időszakában a vállalkozás megfelel-e a 3.4.1.1 pont releváns elvárásainak, beleértve az alábbiakat: .... ii. a vállalkozás személyi jellegű kifizetéseire vonatkozó alátámasztó dokumentumokat; A fenti esetben a vállalkozás támogatás terhére elszámolni kívánt (és a flat rate költségek vetítési alapjául szolgáló) személyi jellegű kifizetései a KATA árbevételből származtatott vállalkozói jövedelem, aminek kifizetési bizonylatai a helyzet életszerűségéből adódóan akár élelmiszerbolti POS terminálos vásárlások, internetes fizetési tranzakciók, közmű számlák banki kifizetései, stb. közvetlenül bankszámlát terhelő magán jellegű költések lesznek. A fenti helyzetben a vállalkozói jövedelem, mint támogatás terhére elszámolni kíván költség (illetve elszámolni kívánt támogatás vetítési alapja) kizárólag a vállalkozó által kötelezően vezetett bevételi nyilvántartás alapján (vagy a kiállított számláinak pénzügyi kiegyenlítését igazoló tételes bizonylatolás bemutatásával) igazolható. Kérjük megerősíteni, hogy alanyi ÁFA mentes KATA adózó esetében a vállalkozói jövedelem igazolásához nem szükséges külön vállalkozói kivét címen (egyébként indokolatlan) pénzügyi tranzakciót, bérjegyzéket, kiadási pénztárbizonylatot előállítani. Kérjük a PM segítségét.

Az elkülönített vállalkozói számlával kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a GINOP-5.1.10-18, valamint a GINOP-5.2.7-18 pályázati felhívások 3.4.1.1 A) A támogatott vállalkozásokra vonatkozó előírások pontjának ak) alpontja szerint a támogatott vállalkozásnak “a támogatás fogadására, pénzforgalmának lebonyolítására, illetve a visszafizetések teljesítéséhez legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásakor rendelkeznie kell saját bankszámlával, illetve ügyfélkapu regisztrációval”.

Egyéni vállalkozó és KATA-s egyéni vállalkozó esetében nehezen értelmezzük, hogy a személy jellegű költségeket hogyan tudjuk érvényesíteni a pályázatban. Az elszámolhatósági korlát egyértelmű. A problémát az okozza, hogy az egyéni vállalkozó, vagy a KATA-s egyéni vállalkozó nem feltétlenül jelenti be magát munkaviszonyban az egyéni vállalkozásba, ebben az esetben pedig nem bérköltségként jelenik meg a költség, és a KATA esetében nem is járulékként, hisz az 50 v 75 eFt-os havi KATA költség nem csak a szociális hozzájárulást tartalmazza, hanem egyéb adónemeket is. A KATA 50 000 ft-os befizetés egy 90 000 ft-os ellátási alapot fedez. Így, ha jól értelmezzük, a br 225 000 ft-os bérköltséghez bejelentetti jogviszony, és bérszámfejtés szükséges, aminek külön járulékai vannak, hisz azt az 50 000 ft-os átalány nem fedezi?

A személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén vállalkozói kivétet számolhat el személyi jellegű költségként.

Kisadózó vállalkozó esetén a tételes adó befizetése, valamint a bevétel 60%-át képező jövedelem mértéke képezi a személyi jellegű költség alapját.

A kisadózó vállalkozó bérköltségéhez a pályázó kisadózóként való bejelentése, valamint a tételes adó megfizetése szükséges. Munkaviszony bejelentésére nincs szükség, ahogyan bérszámfejtésre sem, hiszen a jövedelem alapját a (MÁK részére benyújtott időközi kifizetési igényben és beszámolóban jelzett, illetve a záró kifizetési igény esetén az állami adóhatósághoz bevallott) bevétel fogja szolgáltatni.

Tekinthető foglalkoztatásnak, és ezzel a pályázati elvárás teljesítésének, ha a pályázó nem munkaviszonyt létesít a létrehozott vállalkozással, így nem bért kap, hanem vállalkozói kivétet? (a vallalkozznierdemes.hu-n elhelyezett infografika fogalmaz így: „12 hónapos, foglalkoztatásra irányuló támogatási időszak”)? Vagy pl KATA-s vállalkozó lesz, de nem lesz bejelentett alkalmazott a saját vállalkozásában?

Igen, mindkét eset tekinthető foglalkoztatásnak.

Önfoglalkoztatásról van szó, a 12 hónapos, foglalkoztatásra irányuló támogatási időszak elsősorban a vállalkozás működtetését, a vállalkozó foglalkoztatását foglalja magába.
A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén vállalkozói kivétet számolhat el költségként. Ez tekinthető a munka díjazásának, a vállalkozó önmaga számára kifizetett bérköltségének.
Kisadózó vállalkozó esetén kötelező legalább egy kisadózót bejelenteni – amennyiben egyéni vállalkozásról vagy egyéni cégről van szó, a képzést elvégző és az elfogadott Üzleti Tervvel rendelkező pályázóról kell, hogy szó legyen.

Mindezek alapján tehát nem kell külön munkaviszonyos alkalmazottként bejelentenie magát saját vállalkozásában.

Jól értelmezzük, hogy a KATA szabályozása szerint (a bevétel 60%-a lehet jövedelem), addig nem tudunk személy jellegű költséget érvényesíteni, amíg a vállalkozásnak nincs bevétele? Ha a bevallás szerinti 12 hónapos intervallumot vizsgáljuk, és az éves bevétel 60%-át nem haladja meg a jövedelem, akkor tervezhetünk havi kifizetéssel, vagy a kifizetéseknek párhuzamban kell lennie a bevételek beérkezésével? Megtehető az, hogy nem havi kifizetést alkalmazunk, hanem a bevételek felmerülésekor történik a jövedelem kifizetés?

A KATA-s vállalkozások is megkapják a támogatási igényükben jelzett és a MÁK által kiállított Támogatói Okiratban foglalt támogatás összegének 50 %-át előzetes kifizetés formájában, mely tartalmazza a vállalkozás üzleti tervnek megfelelő havi bérköltségét, illetve az ez alapján megállapított 40%-os általányt. Az időközi kifizetési igénylést a támogatási időszak 5. hónapjában szükséges benyújtani, KATA adózók esetében a támogatást igénylő által megadott, a támogatási időszak első négy hónapja során realizált árbevételre vonatkozó adatokat is szükséges megadni. A MÁK az időközi kifizetés összegének megállapításakor a támogatási időszak első három hónap során realizált árbevétel 60 %-át veszi figyelembe (átlagosan, és nem havi bontásban) bérköltségként és az átalány alapjául. A záró kifizetéskor a MÁK a NAV bevallás alapján vizsgálja a bevétel mértékét, a záró kifizetés ennek figyelembevételével történik (így akár korrekciót is tartalmazhat).

Mindezek alapján a személyi jövedelmek tervezését már az Üzleti Terv során is a bevételek realizálásával összhangban javasolt tervezni, a jövedelem kifizetését a bevétel felmerüléséhez – és mértékéhez – szükséges kötni. A kifizetéseknek tehát párhuzamban kell lenniük a bevételek felmerülésével, azonban nem havi szinten, hanem a kifizetési igénylés, az időközi beszámoló, valamint a záró kifizetési igénylés benyújtásakor kerülnek vizsgálatra.

Kérdezzen!

Send Message